HTML

Wales

az új életemről az ismerősöknek, barátoknak és azoknak, akik szurkolnak, hogy sikerüljön

Friss topikok

  • Hakapeszi_Maki: Koszi a biztatast, minden barati tamogatas jol esik, meg ha csak a tavolbol is. Ha tovabbra is olv... (2011.02.22. 18:28) 2011.02.15.
  • Iriiis: Gratulálok Anyuci a lakáshoz, nagyon örülünk neki! Biztos szép és jól érzed magad benne. Hiányzol!... (2011.02.13. 21:23) 2011.02.08.
  • Hakapeszi_Maki: Nyuszim, köszönöm a biztatást, de még nincs meg a személyim, vagyis nincs nálam. Nem is kapom viss... (2010.12.06. 22:25) 2010.12.05.
  • Iriiis: Anyucim, nem csinálok belőle problémát ha végül te viszel Londonba!:P Amúgy spinning-re gondoltál?... (2010.11.22. 16:48) 2010.11.21.
  • Lilla21: én tudom mííí az bíbíbíííí :P:P pusziii (2010.11.01. 13:56) 2010.10.31.

Linkblog

2010.11.28.

2010.11.28. 10:10 Hakapeszi_Maki

Vasárnap reggel, kva hideg van, legalább mínusz 10 fok, vagy kevesebb.

Tegnap reggel bementem a postára, hogy pénzt küldjek végre a lányaimnak, mert attól tartok, hogy mire hazamegyek, csak a lányok csontvázát találom a lakásban + plusz a macskáét és két teknőspáncélt:D Szóval az itteni postáskisasszony ismét a MoneyGram-mal hozakodott elő, mondtam h az nincs Mo-n, Western Unionnal kellene küldenem. Na, az nincs a postán, de menjek el a co-op travelbe, a bank mellett van, ott van rá mód. Hát, valóban ki volt téve a tábla a kirakatba h Western Union, épp csak az iroda volt zárva, festés miatt, nyitás 3-án:( Komolyan mondom, nincs szerencsénk. Marad a bank, de nem tudom, hány nap alatt ér az otthoni számlámra a pénz, ez nagyon gáz. Ráadásul emiatt előbb el kell jönnnöm a munkahelyemről - pá-pá túlórapénz.

Bementem az Orange-ba - itteni mobilszolgáltató - is, mert valamiért nem tudtam az angol számról sms-t küldeni, megcsinálta a srác, mostmár o.k., meg vettem fülit az mp3 lejátszómhoz, mivel a másik tönkrement, és én állandóan zenét hallgatok míg dolgozok. Meg vettem olcsón fürdőolajat a charity-shopba - ma szépségnap:D.

Az este elmentem a Puzzle Tree-be, ez egy bár, egyszer már voltam ott, magyarokkal találkoztam, ittam valami gyümölcsbort meg Guiness-t, majdnem éjfél volt hogy hazaértem, nagyon hideg volt. Hazafelé itteni discók előtt vezet az út, el nem hinnétek, mínusz 10 fok körül lehetett, és a lányok nyári szandiban voltak, mezítlábasan, miniszoknyában vagy térdnadrágban. Én ezt nem értem. Egyébként egyre többre értékelem a magyar fiatalokat, lelki szemeim előtt felragyogott lányaim feje fölött a glória, mert ahogy ezek itt viselkednek.. Ha nem velem történik, nem hiszem el. Elmentem a mosdóba, három wc van egymás mellett a nőiben, én a középsőbe mentem be. Bejött két csajszi a mellettem levőkbe, egyszer látom valami leesik. Mindketten átdobták a használt budipapírt, az egyik felakadt a falon, a másik hátam mögé a tartályra esett. Kimegyek, a csaj meglepődött, aztán vigyorgott mint a tök - én meg megköszöntem neki. A bárban egyébként sokan voltak nagyon, iszonyatos hangzavar volt, alig tudtunk beszélgetni, az egyik srác már szinte alsógatyában volt. Elmeséltem a mosdóban történteket Marcsinak, akinek eszébe jutott erről egy eset, aminek szemtanúja volt a nyáron. A discó előtt ácsorogtak fiatalok, egyik lány lekapta a mellette álló srác fejéről a kalapot, a miniszoknyás lába közé dugta és belepisilt. Utána kiöntötte a tartalmát és visszatette a srác fejére a kalapot. Marcsinak több ilyen története is van, mivel hárman bérelnek egy lakást, az egyikük egy 17 éves angol lány aki nagyon ÉL, de amit mesélt róla azt itt inkább nem írom le, mert durvább a kalapos sztorinál is.

Egyébként lehet, hogy mégis sikerül christmas-partyra eljutnom a laktanyába, mivel Edina ott dolgozik, ő Marcsi lánya - meg hétvégenként a Puzzle Tree-ben -, és talán be tud még vinni. Jó lenne, de ha nem az sem érdekel, majd megyek otthon szilveszterkor.

Ma megyünk fallabdázni és elmegyünk Irénkéékhez, akihez tegnap megérkezett Mo-ról egy ismerőse, Tündi, aki náluk fog lakni és a Hendersonnál dolgozni, szóval jön velem holnap reggel a busszal. Tehát elmegyünk ma Henivel, hogy megismerkedjek a csajszival, remélem jó fej, jó lesz ha lesz még egy magyar, akivel tudok beszélgetni legalább szünetekben. Persze elvagyok, meg az se baj ha rá vagyok kényszerítve az angol használatára, de még mindig nagyon keveset értek abból, ami az étkezőben elhangzik. Mint mi magyarok, ők is félszavakból is megértik egymást, lenyelik a mondat elejét. Bezzeg ha én teszem, azt nem értik. Dan egyébként otthagyta a Henderson-t - az angol fiatalok nem szeretnek dolgozni. Hátrahagyta az Adidas cipőjét és egy fekete dzsekit, azt majd el kell vinnem ma, ha megyünk. Sajnálom, sokat hülyültünk.

Egyébként megy a hülyeség benn az üzemben. A héten is odajött hozzám Les, a gépész és megkérdezte, hogy Justin az új boyfriend-em? Mondtam, hogy nem, mivel Justin 22 éves, a lányom meg 21. Erre Les közölte, hogy "toyboy". Mikor meséltem Heninek ő mondta, hogy ez itt elfogadott, az ő volt főnökasszonyának is volt 1-2. Hát, ez engem nem különösebben érdekel. Az ellen nincs kifogásom, ha fiatalabb a férfi, de hogy egyidős a gyerekemmel.. Képzeljétek csajok, hazaviszem, bemutatom és közlöm, hogy szólítsátok daddy-nek:D  Az üzemben egyébként állandóan húznak azzal, hogy ki lesz majd onnan a boyfriend-em - azt hiszem írtam már, hogy a felhozatalt tekintve igen kicsi ennek az esélye. De jól szórakozunk. Elmondtam péntek délután Lis(Elizabeth-kolléganőm)-nek a kálváriámat, hogy elküldtem a pénzt és nem lehet felvenni Mo-n - egy óra múlva mindenki tudta, vígasztaltak, kérdezték mi van, küldtek hogy menjek a postára, meg menjek haza mert később nem tudok már - mármint Breconba, a hóesés miatt, ami nekem tetszett, Les szerint "rubbish". Les mondjuk egy ausztrál rögbisre is ezt mondta, azért mert ausztrál, kérdeztem tőle hogy "Are you racist?" - ezt nem értette. Biztos a horrible kiejtésem miatt:D

Őszintén remélem, hogy végig tudok dolgozni a hazamenetelemig, mert karácsony lesz, szükségem van a túlórákra. Az időtől és a buszoktól függ. A hideg is gond lehet, de ha megint havazik, biztos nem dolgozunk. Pénteken egyébként nem jött a busz Hereford felől, nem tudom, hogy a diákok hogy jutottak haza. Szerencsére Breconból küldtek HOW-ba mentesítő járatot, azzal jöttem haza, egyedül végig, és meg sem állt egyszer sem a busz Breconig.

Három hét múlva ilyenkor már otthon leszek, alig várom. Nagyon hosszú lesz az út, de idefelé is túléltem. Meg hazafelé arra gondolok, hogy minden egyes kilométerrel közelebb vagyok az otthonhoz és a családhoz. Idefelé pont az ellenkezője járt az eszembe:(

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hakapeszi-maki.blog.hu/api/trackback/id/tr32478374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása