HTML

Wales

az új életemről az ismerősöknek, barátoknak és azoknak, akik szurkolnak, hogy sikerüljön

Friss topikok

  • Hakapeszi_Maki: Koszi a biztatast, minden barati tamogatas jol esik, meg ha csak a tavolbol is. Ha tovabbra is olv... (2011.02.22. 18:28) 2011.02.15.
  • Iriiis: Gratulálok Anyuci a lakáshoz, nagyon örülünk neki! Biztos szép és jól érzed magad benne. Hiányzol!... (2011.02.13. 21:23) 2011.02.08.
  • Hakapeszi_Maki: Nyuszim, köszönöm a biztatást, de még nincs meg a személyim, vagyis nincs nálam. Nem is kapom viss... (2010.12.06. 22:25) 2010.12.05.
  • Iriiis: Anyucim, nem csinálok belőle problémát ha végül te viszel Londonba!:P Amúgy spinning-re gondoltál?... (2010.11.22. 16:48) 2010.11.21.
  • Lilla21: én tudom mííí az bíbíbíííí :P:P pusziii (2010.11.01. 13:56) 2010.10.31.

Linkblog

2010.10.24.

2010.10.24. 13:23 Hakapeszi_Maki

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT ÍRISZKÉM!!!! NAGYON-NAGYON SOK ÖRÖMÖT, BOLDOGSÁGOT MEG MINDENT KÍVÁNOK AMIRE VÁGYSZ.

Vasárnap dél van, otthon egy órával több. Túl vagyok a vasárnapi nagy karbantartáson, én szépségnapnak hívom - nem magamról neveztem el:D -, nagyjából az állag(om) javításáról szól, ami az én esetemben hasonlítható a széllel szemben való pisiléshez, tekintettel romos állapotomra:D De majd itt olyan gazdagra keresem magam, hogy befizetek mindenféle plasztikai műtétre, bár egy papírzacskó határozottan olcsóbb lenne, ez tény.

Az itthoniak elvonultak HOW-ba vásárolni meg mozizni. Természetesen hívtak, de ez az egyetlen pihenőnapom, max. egy délutáni sétát tervezek, ugyanis itt nem száz, hanem ezer ágra süt a nap. Szóval kedd óta dolgozok, mindennap 8-tól 16.30-ig, ami péntekenként 15.30 lenne, de mivel nincs buszom, megengedték hogy tovább dolgozzak egy órával, ami már túlóra. Továbbá szombaton is dolgozok (tegnap is) fél 8-tól 11-ig, előbb nem tudok bemenni, mert nincs korábban busz. A túlóra itt másfélszeres pénz.

A munka nagyon könnyű, már írtam róla, kicsit koszos, egy bazi nagy műanyag kötény van előttem. Nagyon jól haladok, kitapasztaltam hogy vagyok a leghatékonyabb, el vannak tőlem ájulva, mert már első alkalommal több alkatrészt csináltam, mint az aki a gépen volt előttem.

A kollégák nagyon kedvesek, minden délben vár a pihenőben a kész kávé az asztalon, a helyemen. A nyelvi nehézségeket is sikerült áthidalni többé-kevésbé, az adminisztrátorok begépelik angolul amit közölni akarnak velem, majd egy fordítóprogrammal lefordítják, azt kinyomtatják és az orrom alá dugják. A múltkor rákérdeztem a munkaszerződésre, de mivel nem tudtam hogy mondják - elfelejtettem megnézni reggel a szótárban -, nem tudtam elmagyarázni mit akarok. Erre leíratták velem magyarul egy papírra. Másnap jött egyikük, a kinyomtatott papíron az alábbi szöveggel, idézem szó szerint: "Maria Adunk egy ajánlatot levelére, amely az Ön pozícióját a vállalaton belül. Egy hónap elteltével a megpróbáltatás ezt követően kiad egy szerződés." Természetesen félóráig vihorásztam a fordításon, mármint a próbaidő helyetti megpróbáltatás-on:D

Egyébként nyitottam számlát a Lloyds-nál, de miután egyik kolléganőm - Liz - közölte hogy 3-5 nap az átutalás - és látta elképedésemet - intézkedett, szóval kaptam 100 font előleget, a többi utalják csak (Éljen a Királynő!!! - bárcsak minél több példányom lenne belőle:D). Ők ajánlották fel, nekem eszembe sem jutott volna. Ja, és hetente kapok fizetést. A folyószámla havi 7 fontomba kerül majd, de abban van szgk. biztosítás - ami nekem nincs, utazási biztosítás - az jó, és telefonbiztosítás. Beírta pontosan a márkáját a telómnak, meg valami hosszú azonosítót amit valami bill.kombináció hatására árult a telóm. Két kártyát kapok, a második hazaküldöm Lillának, és ha utalok rá - mármint az ő kártyájára - pénzt, azonnal bármelyik ATM-ből le tudja venni, ingyen. És persze forintban. Ha a saját otthoni számlámra akarnék utalni, az 20 fontba kerülne alkalmanként. Kaptam továbbá egy csekkfüzetet is a banktól, nem hinném hogy gyakran használom majd.

Elnézést ha ismétlem magam, mivel a lányaimmal majdnem mindennap beszélek skype-on, nekik szóban elmondom az aznapi történéseket, szóval nem mindig tudom mi az amit már le is írtam.

A busz amivel járok szinte mindennap késik, szombaton reggel pl. majdnem 20 percet, ami miatt fél 8 után értem be, emiatt sajnos egy negyedórával kevesebbet számolnak majd el, ez itt mindehol így működik. A blokkolás és azonosítás egyébként egy kóddal és a jobb tenyeremmel történik.

Azt úgy emlékszem írtam már, hogy dec. 22-től jan. 4-ig zárva lesz az üzem, szóval húzok haza karácsonyra. Már alig várom, de ezt már írtam többször, nem újság.

Meg kell igényelnem a work permitet, azaz munkavállalási engedélyt, az kicsit bonyolult, és sajnos 90 fontba kerül. Ami aggaszt hogy az igénylőlappal együtt el kell majd küldenem a személyimet, anélkül pedig nem mehetek haza, a francia oldalon igazoltatnak. Az ügymenet 2-4 hét, de ha bármi hiba van benne visszadobják, lényeg hogy nem szeretném ha amiatt nem tudok hazamenni decemberben, mert nincs személyim.

Marianne, nagyon köszönöm hogy írtál és a jókívánságokat. Nem tudok és nem is akarok mindenkinek írni, azt viszont igyekeztem mindenkivel közölni hogy blogot írok majd, tehát ha érdekelne valakit mi van velem, az hol találja meg a linket. Remélem ti jól vagytok. A jövőbeni uticéljaitok egyike lehetne Wales, hidd el tetszene. Egyébként láttam, hogy Mórocz Edinának többen is jó utat kívántak, meg hogy milyen kinn - kérdezték, tudsz valamit, hová ment? Meglepődtem, mert nem régen költöztek albérletbe. Ja, és megnéznéd nekem Pusztai Pista címét a telefonkönyvben? ha még van vezetékesük egyáltalán. Annak idején megígértem neki, hogy küldök képeslapot ha kijutok. Előre is köszi.

 A jövőben ritkábban tudok írni, időm sem lesz meg nagyjából egyformán telnek majd a napjaim. De ha bármi "szenzációs" történik velem, mindenképp közlöm maréknyi olvasómmal:D És mint írtam már, örülnék ha néha otthonról is kapnék hírt, mármint nem csak a családomtól.

2 komment

2010.10.19.

2010.10.19. 19:55 Hakapeszi_Maki

Mégis sikerül írnom, vagyis igyekeztem. Este 18.41 van, otthon egy órával több. Túl vagyok az első munkanapomon. Nagyon fárasztó volt, de mindent összevetve pozitív az első nap mérlege.

Arra a rossz emlékű két és fél hétre emlékeztet, amit a Linamar-nál töltöttem Orosházán, csak itt nincs büdös. Egy kis esztergáló üzem, én is egy esztergagéphez kerültem, két fúrófejjel lyukakat fúrok öntvényekbe. 8-tól 16.30-ig h-cs, 8-15.30 p, 7-11 szo., de nálam a hétórás kezdés nem fog menni, negyed 8-kor ér át az első busz Breconból. De ez sem probléma. Visszafelé 17-kor jön busz, tehát a pénteki mínusz egy óra rajtam nem sokat segít, illetve szombaton is kell várnom elég sokat, azt hiszem másfél órát, és hát jön a hideg.. A pénz nem túl sok, nagyjából 800 font körül keresek majd havonta, ennyit a szombatok nélkül persze. A szombatokat 150%-on számolják, tehát most 6.98 font az órabérem, a szombati órákért kapok majd 10.47-et. Viszont ha még egy év múlva itt leszek, visszakapom a havonta levont adót, ami jó lesz, mármint ha még itt leszek. Az még nagyon távoli, egyenlőre a karácsonyra koncentrálok, addig teljen el az idő.

A kollektíva kicsi, kb. 15-en dolgozunk az üzemben, van egy tulajdonos, két adminisztrátor és a melósok. A munkatársaim nagyon kedvesek, nagyon jól fogadtak,  szinte mindenki mondott valamit, persze nem mindent értettem. Az üzem, az étkező és a mosdók koszosak, mármint mindenhol olajos a burkolat, nincs öltöző, a női wc-ben kell átöltöznöm. A többiek helyiek és autóval járnak, én viszont buszozok, szóval nem csak cipőt váltok mint a többiek. A munkát kb. negyedóra alatt betanultam, agyondícsértek, aztán egész nap már önállóan dolgoztam. Az idő lassan telik, a gép lassabb mint én szeretném, néha ácsorognom kell mellette míg befejezi a furatot. Persze szoktam kicsit csalni, megmutatta Sam, az egyik kolléganőm hogy mikor lehet a karon kicsit előre tekerni.

Szóval a lényeg ennyi, a pénz nem annyi mint terveztem, az utazás még plusz megterhelés, heti 20,50 font, szóval nem álmaim melója, de legalább kimozdultam a holtpontról. Ha találnék közben Breconban akkor váltanék rögtön, ebben a hidegben túl sokat kell a buszmegállóban ácsorogni, de a nagyobb gond ugye az utazás költsége. A most megismert embereket sajnálnám, mármint tényleg meghatóan kedves mindenki velem, de előbb-utóbb úgyis elköszönök majd mindenkitől.

Azt már tudom, hogy a leállás december 21-én lesz, és az első munkanap január 4, szóval dombon a tanya, megyek haza karácsonyra - na jó, akkor is mentem volna ha fel kell mondanom. Legszívesebben előre tekerném az idő kerekét, mint az esztergagép karját. Remélem a lányaim is így éreznek:D

2 komment

2010.10.18.

2010.10.18. 12:02 Hakapeszi_Maki

Hétfő délelőtt, nem a szokásos reggeli menetrendet követően. Mindjárt 11 óra - itteni idő szerint - vagyis otthon dél lesz rögtön. Nemrég értem vissza Hay-on-Wye-ból (ezek a walesi nevek... - tényleg walesiek, nem angolul vannak), állásinterjún voltam a Hendersonnál. Tegnap minden bajom volt, próbáltam maximálisan felkészülni az állásinterjúra, ami nem annyira sikerült, mivel itt papírvékonyak a falak. Az itthoniak a nappaliban tévéztek, én szinte ugyanazt hallgattam a nappali fölötti kis szobámban, szóval nem igazán tudtam se tanulni, se aludni, de ezt hagyjuk is inkább. A lényeg, hogy alaptalan volt a félelmem, mindent értettem amit a hölgy mondott, és szinte azzal kezdett, hogy hányas lábam van. Azzal gyorsan kerített is nekem egy bakancsot, amiben majd dolgozni fogok. Azt nem írtam még, hogy 6.40-kor ment a busz, 7.15-kor értem át, a munkakezdés 8-tól  van 16.30-ig hétfőtől csütörtökig, pénteken 15.30-ig, ami tökmindegy, mert nem jön vissza Breconba busz csak 16.58-kor, viszont hétfőtől csütörtökig igencsak sietnem kell majd hogy elérjem. Nem mintha messze lenne a megálló, de át is kell öltöznöm. Szombatonként is szoktak dolgozni, nem mindig, de olyankor 6-11 vagy 7-11 a munkaidő, mondtam hogy nincs buszom, de az sem probléma hogy amiatt később érek majd be.

Szóval a munka piszkos, ők cipőt, kesztyűt, fülvédőt és maszkot biztosítanak - és ennyi. Vigyek magamnak ócska, melegebb ruhát, dzsekit, mert nem meleg az üzemcsarnok. Ha véletlenül viszek vagy olyan cuccban megyek, már ma dolgozhattam volna. Kérdezte a hölgy - Lynn Roberts -, hogy mennyi ideig szándékozok maradni, de ennyi. Semmi süketelés, hogy miért szeretnék náluk dolgozni meg hasonlók. Szerintem emberhiánnyal kűzdhetnek, Hay-on-Wye kisebb mint Brecon. Kaját, kávét vigyek, teát is, kérdeztem a szekrényt is de a választ már nem annyira értettem, van valahol valami, majd holnap kiderül. Az órabérem 5.98 font lesz, ebből lejön a NI+tax, vagyis tb és adó. Az adót viszont majd visszakapom elméletileg. Ma egyébként megjött a NI számom, ami miatt Swansea-ben voltam, elég gyorsan, ott azt mondták hogy 4-6 hét is lehet. Gép mellett fogok dolgozni, azt mondta Lynn hogy nagyon egyszerű munka lesz, kisebb alkatrészeket gyártok? vagy csomagolok? Hát igen, ez is holnap derül ki.

Vártam másfél órát a buszra HoW-ban, ezért persze feltérképeztem a megálló környékét. Kapásból 4 régiségboltot találtam, meg charity-shopot is, elég jót. Péntekenként és/vagy szombatonként lesz időm bóklászni, meg végre pénzem is talán. Hetente fizetnek folyószámlára, a ledolgozott hét utáni hétfőn utalják rá a keresetet. HoW egyébként szintén nagyon szép hely, rengeteg könyvesbolttal. Ez itt Nagy-Britannia könyv-központja, itt rendeznek évente egy hatalmas könyvvásárt, olyankor mindenhonnan özönlenek az árusok és a vevők.

Breconba érve egyenesen a Lloyds-hoz mentem bankszámlát nyitni. Elkérték a személyimet, lemásolta a hölgy és megkérdezte, mikor tudok visszamenni. Nagyon nehezen értettem meg, lényeg hogy 13 h-kor megyek vissza, vagyis 1-kor itteni idő szerint, meg ők így írják. Addigra kész lesznek a papírokkal, csak alá kell írogatnom. A K&H példát vehetne róluk:D Egyébként azért ezt a bankot választottam, mert ingyenes az utalás, feltétel min. havi 3 font beérkezése a számlára - ha most kérik bajban leszek, mert nincs annyim, viszont van néhány euróm, remélem jó lesz -, meg még elég sok jót hallottam róla, a NatWest-tel szemben, ahol pl. 20 font egy átutalás. Kapok - ha kérek -társkártyát, amit a lányok használhatnak otthon fizetésre meg pénzfelvétre. De majd mindennek utána járok, hogy a legolcsóbb, mert az otthoni számlám is megvan.

A buszjegy kva drága volt, 6.40, Heni 6 fontot tett ki, még jó hogy azt a kis apróm őrizgettem. Visszafelé megkérdeztem, hogy nincs-e olcsóbb megoldás, a sofőr ajánlotta a hetijegyet - weekly tickets -, amivel megspórolok 12 fontot szerinte. Nem számoltam utána, de ha szombatonként is járni fogok az 38.40 lenne, a hetijegy pedig 20.50. Nyilván ő heti 5 nappal számolt, így még jobban megéri.

Egyenlőre ennyi, nagyon örülök, bár persze mennék is haza, de nem lesz talán annyi időm ezen agyalni. A lányok továbbra is nagyon hiányoznak, főleg amiatt sajnálom hogy nem vagyok otthon, hogy eltelik az a kis idő amíg még velem lehetnének, hiszen hamarosan végleg elköltöznek. De mindig elterelem a gondolataimat erről a témáról, dolgozom amennyit tudok, vállalom a szombatokat is hogy minél gyorsabban teljen az idő karácsonyig. Mert akkor megyek haza, akár gyalog is:D Persze visszajövök, vagyis most úgy gondolom. Amennyiben lesz munkahelyem. És ha rajtam múlik lesz. Végre lehetőségem lesz hogy egyenesbe hozzam a dolgainkat, sőt még meg is előzzem magunkat egy kicsit. Legalábbis ez a terv.

Miután dolgozó ember lettem a blogolásra sem lesz időm, de igyekszem majd néhanapján írni néhány sort a fejleményekről. Túl sok visszajelzést nem kaptam, tehát úgy tűnik, hogy - a lányaimon kívül, nekik meg úgyis elmondom szóban - a kutyát sem érdekli, mi van velem:D Ennek örülök, sajnálnám ha betöltetlen űrt hagytam volna magam után Orosházán:D 

1 komment

2010.10.16.

2010.10.16. 09:19 Hakapeszi_Maki

Új nap reggele, még a nap is süt, de a hangulatom javulásának nem ez az oka.

Tegnap pocsék hangulatban voltam, készen arra - sőt kimondottan vártam - hogy hazamenjek. Semmi munka, ezért azt gondoltam, feladom. Otthon legalább egy kis munkanélkülit kapok. Reggel jött a vízvezeték-szerelő, Gabi - Heni lánya - itthon volt, mert pénteken nincs sulija, én pedig írtam sms-t a sofőr srácnak, akivel kijöttem, hogy megyek haza. Válaszolt - szintén sms-ben -, hogy délután 5-kor hívjam. O.K.

Gabi megpróbált rávenni, hogy maradjak még egy hetet, két hét még túl kevés ahhoz, hogy feladjam. Beleegyeztem azzal a feltétellel, hogy abban az esetben még maradok, ha Péter - a sofőr - jön jövő hétvégén is.

Heni hamar hazajött, végzett 1-kor. Volt köztünk némi feszültség, mert az előző este nem segített regisztrálni az angol nyelvű honlapon, és én kicsit rossznéven vettem ezt tőle. Bement a nappaliba, egyszer csak a nevem hallottam - telefonált. Bármilyen hihetetlen, szinte minden értettem abból amit mondott, de amint befejezte kijött és megerősítette, mármint hogy tényleg jól értettem, interjú időpontot beszélt meg hétfő reggel 8-9 között. Át kell mennem egy közeli településre, 40 perc busszal, bővebben http://www.tshenderson.com/history.htm

Persze még csak interjú, de Heni szerint a fickó már munkábaállásról beszélt. Persze be vagyok tojva, hogy a nyelv(nem)tudásom gond lehet. Mivel autó alkatrészeket gyártanak, nagy előny a Suzukinál töltött idő. Igazából már két hete vártak rám, mert Heni még azelőtt felhívta őket, mielőtt kijöttem, viszont elszúrta, mert úgy mutatkozott be mint Maria. Ezek után nem mertem odamenni, mert rögtön lebuktam volna, a telefonban még folyékonyan beszéltem angolul, ott meg.. Most viszont ismét megpróbálta Heni, és mikor mondta, hogy szeretnék ott dolgozni, rögtön felkiáltott a fickó, hogy "ah, Maria", szóval emlékezett, és megkérdezte, miért nem voltam még.. Hát igen, Heni azt mondta hogy azért, mert vártam a Morrisons-ra, mivel az helyben van, de nem jött össze. A fickó - Roger - ezt elfogadta, én meg újból reménykedni kezdtem. Remélem nem esek pofára, mert akkor jövő héten tényleg hazamegyek.

Közben eljött az 17 óra, hívni akartam Pétert hogy változott a program, mégsem megyek. Nem tudtam elérni, írtam neki sms-t, arról meg nem kaptam visszajelzést, mármint hogy megérkezett a címzett telefonjára. Nem tudtam mit csinálni. Aztán 18.30 körül megcsörrent Heni mobilja, Péter volt az, és közölte, hogy másnap - azaz ma - reggel jön értem 5 órakor. Heni nem értette miről van szó, átadta a telefont. Kiderült, hogy ahogy UK-ba ért, áttette az angol kártyát a telefonjába, de én ezt nem tudtam. Na mindegy, tisztáztuk, azt is hogy mégsem megyek, sőt még tettem némi infóra is szert. Ugyanis most költöztet haza egy párt, akik évek óta itt élnek és dolgoznak, és az ő helyük megüresedik, tehát ha nem jönne össze a Hendersonnál, akkor azt is még meg lehetne próbálni.

Nagyjából ennyi, legközelebb hétfőn írok az interjú után, remélem rögtön közlik is a eredményét. Most ismét bizakodó vagyok. A lányok úgysem várnak haza, Írisz elfoglalta az én szobám, lehet még körbe is pisilte..:D Sorry Íriszkém, ezt az undokságodért kaptad:D

Szólj hozzá!

2010.10.15.

2010.10.15. 08:12 Hakapeszi_Maki

Péntek reggel, kávé után. Ma két hete érkeztem, és ha létezne időgép, valószínűleg nem általános iskolás koromig mennék vele, hogy mindent másképp csináljak, hanem két héttel és egy nappal, hogy ne induljak el. A hely gyönyörű, hogy láthattam egy életre szóló élmény, nem láttam még szinte semmit a világból, szóval nem azzal van baj. Vagyis azzal is, mert piszok messze van.

Semmi nem változott, ha igen rosszabb lett. Nincs munka, és ezzel a merész húzással, hogy jobbá tegyem az életünket gyakorlatilag tönkre is tettem, legalábbis jó időre. Felmondtam a munkahelyemen, és kiutaztam ide, ami félhavi fizetésembe került, a másik félhavit pedig a visszaútra kell kifizetnünk, mármint ha tudnám hogy mikor tudok hazamenni. Ma írok sms-t a fickónak aki kihozott, hogy mikor tudna hazavinni, főleg úgy hogy csak otthon, megérkezéskor tudom kifizetni az utat. És nem is tudok bemenni nagyobb városba, hogy ott szálljak fel a buszra, értem kell jönnie, mert buszjegyre valóm sincs. Szóval oda a reggelenkénti bizakodás a tegnapi pocsék este után, mikor megpróbáltam regisztrálni az itteni álláskereső honlapon a takarító állás miatt, és szembe találtam magam egy 12 oldalas, angol nyelvű kérdőívvel. És nem volt, aki segítsen.

Szóval nagyon vágyom haza, még a nehézségeket beleszámítva is mint a mágnes, úgy húz haza az otthon. Majd lesz valahogy, idáig is így éltem, és mindig lett valahogy. Évek óta vágytam az Egyesült Királyságba dolgozni, most hogy itt vagyok nem érzem már a kezdeti eufóriát. Talán ha dolgoznék, vígasztalna a pénz amit keresek, de ez valószínűleg már soha nem fog kiderülni. Nem tudom, hogy belevágok-e mégegyszer valaha, de ha igen, csak London jöhet szóba, ahol akár másnap repülőre ülhetek. Még ha nem is akarnék, de tudom, hogy megtehetném, és ez a tudat a nyugalmam kulcsa. Rosszul viselem, ha nem irányítom a velem kapcsolatos eseményeket, ha ki vagyok szolgáltatva másoknak.

Bocs lányaim, biztos jön majd megint hogy "ne égess minket anya". Szerintem az őszinteség nem égő, nincs mit szégyellnem. Hülyeség volt belevágni, de - és most ismétlem magam -  ha nem próbálom meg, akkor meg ezen rágódtam volna talán életem végéig. Nem sikerült - benne volt a pakliban.

Szóval szeretnék hazamenni, otthon lenni a lányom születésnapján és boldogulni ahogy tudok. A közhelyek sem mindig igazak, és rontottam a statisztikát a "bátraké a szerencse" esetében.

Persze nyilván írok még, hogy jutottam haza és mikor, hátha érdekel valakit. Abban meg csak reménykedem, hogy lesz akik örülnek is majd neki.

Szólj hozzá!

2010.10.14.

2010.10.14. 10:17 Hakapeszi_Maki

Ismét egy újabb nap telt el, és mindegyiktől változást várok, ezért reggelente nagyon optimista vagyok, meg a honvágy sem gyötör, aztán jön valami újabb kudarc, vagy éppen nem történik semmi, ami szintén újabb kudarc, és este depis vagyok és szenvedek a távolléttől.

Tegnap elmentünk a Beacon Food-hoz, ugyanis Heni beszélt egy nővel, aki ezt mondta neki, mármint hogy du. 3-kor menjünk oda, és akkor valószínűleg megtartják az interjút is. Elindultam már kettő előtt, mert arra még nem jártam, Heni egyszer mutatta meg autóval az utat, nem mertem kockáztatni a késést. Oda is értem fél 3-ra, tehát bementem bámészkodni a Homebase áruházba, ami olyan, mint nálunk az OBI. Délelőtt megnéztem még a Beacon Food honlapját, hogy tudjak róla valamit, ugyanis az appliciaton form-ra azt írtam, hogy azért szeretnék ott dolgozni, mert csupa jót hallottam erről az üzemről. Szóval készültem. Heni befutott 3-kor, bementünk a recepcióra, és az ott lévő fekete fickónak mondtuk, hogy miért jöttünk. Természetesen az volt az első kérdése, hogy kivel beszélt Heni - na, azt nem tudta. Talán akkor lett volna esélyünk beljebb jutni, ha emlékszik az illető nevére, így azonban a fickó sajnálkozását fejezte ki és közölte, hogy jelenleg nincs felvétel.

Szóval ismét kudarc. A 40 perces séta nem zavart, sőt, időmilliomos vagyok, de az újabb csalódás az igen. Azt reméltem, hogy hétfőn már dolgozni fogok.

Ma jelentkezem arra a takarítói állásra, amit a job centerben találtam, ma este időt szakít rá Heni, egyedül ugyanis nem megy még, angol nyelvű honlapra feltölteni a cv-met, vagyis lehet hogy menne, de biztosra megyek. Heni azonkívül felhív még egy céget - ami sajnos nem Breconban van -, ott tudomása szerint van felvétel. Kérdés, hogy busz lesz-e, mert már a csokigyárban dolgoznék fülig érő csokis szájjal, ha lenne mivel átjárni.

Fönn az emeleten közben kopácsol a mester, fürdőkád lesz beállítva a tusolókabin helyére, vagyis a tusolókabin is megmarad többé-kevésbé, valahogy a kettő lesz kombinálva.

Kicsit hűvősebb van most, fázik a lábam. Tegnap ragyogóan sütött a nap, melegem volt gyaloglás közben, most a napnak se híre se hamva, bár itt még csak negyed 10 van.

Az előbb kért a szerelő lapátot, persze nem értettem, söprűt akartam neki adni, de végül megtalálta a söprűknél amit keresett. Meg valakivel beszélget az emeleten, szerintem a tulaj jött meg - remélem nem akar beszélgetni.

Ismét nekifekszem az angolnak, kiszótáraztam egy csomó szót, ami ismeretlen volt az állásajánlatban, amit a job centerben nyomtattam ki. Nehéz szavak, azon aludtam el tegnap este is. Ne felejtsem el megnézni, hogy mondják angolul "lapát".

Holnap lesz két hete, hogy megérkeztem, és leghamarabb két hét és két nap múlva tudok hazamenni, hacsak nem változik a tervezett menetrend a fickónál, aki kihozott. Addig még erősen reménykedünk, a családom és én, és persze Heniék is, hogy valami összejön. Még ha csak hétvégi vagy alkalmi, egyenlőre az is jó lenne, hogy fenn tudjam tartani magam, meg egy kicsit tudjak hazaküldeni.

Ma reggel mégiscsak megkérdeztem reggel Henit, hogy csináljak-e kaját. Megkérdezte, hogy tudok-e brassóit csinálni. Hát, ez sértés volt a javából. Majd igyekszem nagyon kevés sót tenni rá, bár mint mondtam, az idáig általam elkövetett, szerinte sós kaja teljesen elfogyott, de ő a főnök. Meg abban teljesen igaza van, hogy utólag lehet sózni, de elvenni nem.

Az olaj viszont elfogyott, el kell mennem vásárolni az Aldiba - az a legolcsóbb -, veszek még gyümölcsöt és némi zöldséget is. Heni adott egy huszast - nem is láttam még huszast. Nem tudom, mikor megy el a mester, csak utána tudok menni vásárolni.

Szóval ma este jelentkezem a takarító állásra a neten, meg megmondom Heninek, hogy próbáljuk meg a kórházat is, valamint nézzük meg azt a honlapot, ami a kinyomtatott lap alján van, hátha vannak új állások. Tegnap megvettem a breconi hetilapot is, semmi nekem való, fogorvosi asszisztenst meg szakácsokat keresnek.

Ha elment a szerelő fel is takarítok, mert itt az emeleten van a fürdő, a lépcső pedig szőnyeggel van bevonva. Egyébként nem a tulaj, hanem egy másik szerelő jött.

Próbálom magam elfoglalni hogy gyorsabban teljen az idő, meg hogy ne azon agyaljak, mi lesz akkor ha találok munkát és maradok/nem találok és hazamegyek. Az angol tanulása közben is állandóan elkalandoznak a gondolataim, kéne valami jó kis módszer agykontrollra. Mondjuk az agyátültetés:D Vagy agybeültetés, mondanák rosszmájú ismerőseim - Timi, ne bólogass!

Holnap azért elmegyünk a Lloyd's-hoz, lehet hogy nem pont így írják a nevét - ez egy bank. Ha ingyenes a számlanyitás és nem kötik munkahelyhez, akkor nyitok számlát, mert viszont ha felvesznek egy munkahelyre, ott rögtön kérik a számlaszámot. Itt egyébként hetente is fizetnek ha úgy kéred. Abban pedig biztosak lehettek, hogy én majd úgy kérem. Bárcsak ott tartanánk már. Itt egyébként egy heti fizetés - minimálbér esetén - annyi, mint amennyit otthon egy hónap alatt kaptam. Persze egyenlőre még 0 p a keresetem itt, szóval lehet hogy visszasírom az otthoni keveset:( 

Szólj hozzá!

2010.10.13.

2010.10.13. 09:11 Hakapeszi_Maki

Kedves Timi barátnőm és Zsolt, boldog 40. szülinapot. Üdv a klubban! Ijesztő, mi?

Íriszkém, tudom hogy nem haltok éhen, legalábbis még nem:D Nem is írtam szerintem ilyet, de ha igen sem gondoltam komolyan. Annál ti sokkal talpraesettebbek vagytok. Ami a melót illeti, tegnap voltam a job centerben megnézni a legújabb állásajánlatokat, egyet ki is nyomtattam, takarítókat keresnek, ami a jelenlegi nyelvtudásomat tekintve épp nekem való. Ez part-time, vagyis rész-munkaidős. Viszont Heni - noszogatásomra - tegnap felhívta a Beacon Foods-ot, hogy már több mint egy hete beadtam a jelentkezési lapot, mi lesz? Oda ma du. 3-kor kell bemennem, valószínűleg lesz interjú, amin szerencsére Heni is ott lesz. Nincs is messze onnan az ő munkahelye, meg előbb is eljön ma, mert megy szülőire Herefordba.

Várom az Argos kamionját, hozzák a megrendelt ágyat. Utána angolozok. Tegnap délután csináltam kaját, megleptem Henit mire hazaért, de azért ő még csinált, mert szerinte Jeff - egyébként lehet hogy rosszul írom a nevét, és valójában Geoff - úgysem eszik belőle, mert sós lett. Hát, ahhoz képest Gabi közel felét bevágta és nagyon ízlett neki, most reggel pedig három árva krumplit találtam belőle, tehát annyira mégsem lehetett sós. Valójában idáig bármit csináltam, kifogás volt ellene, ezért a jövőben nem hiszem, hogy gyakran fogok próbálkozni, esetleg magamnak csinálok, ha lesz keresetem. Ami viszont még nincs, 78 pence-szel rendelkezem, meg van néhány euróm, de azt nem fogadják el sehol, és be sem váltja a bank mert apróban van:( Lehet utána kéne néznem, hogy itt adnak-e pénzt véradásért, a legutóbbi óta sztem eltelt 3 hónap - nem emlékszel drágám, mikor volt mikor kétszer elájultál?:D

Az idő nyirkos, párás, minden nedves mintha esett volna, pedig nem esett, itt ilyen magas a levegő páratartalma.

Heni tervezgeti a költözést jövőre egy nagyobb városba, attól függően hogy Gabit melyik egyetemre veszik fel. Persze nem tudom, hogy én itt leszek-e még, szóval érint-e a dolog, de ha igen, szívesen mennék mondjuk Swansea-ba. Nagyon tetszik és nagy város, sokkal több a munkalehetőség.

Holnap jönnek a melósok, fürdőkádat tesznek be a tusolókabin helyére, régi vágya Heninek. Ő is imád fürödni. Én is örülök neki. Persze hogy meddig élvezhetem.. Na jó, nem károgok. Holnap már lehet azt írom ezen az oldalon, hogy hétfőtől dolgozom. Persze azt nem tudom, hogy ha sikeres lesz az interjú azt azonnal közlik-e. A Beacon - úgy kell kiejteni, mint a szalonna nevét - Foods ételfeldolgozó, Gabi szerint mindig hagymaszagú leszek. Ezt azért mondta, mert volt egy srác aki szintén náluk lakott, őt oda vették fel és - ezek szerint - mindig hagymaszagú volt. Hát, engem a szagnál jobban izgat hogy a szemem hogy bírja majd, ha egyet feldarabolok főzéskor percekig nem tudom kinyitni. Egyébként jó kis séta az üzemig, kinn van a városból, egy hatalmas áruház mögött, ami olyasmi mint nálunk az OBI. Szóval 3-kor lesz ott randim Henivel, 2-kor elindulok, mert nem tudom, mennyi idő míg kiérek.

Ha oda vagy hasonlóan távoli munkahelyre vennének fel, akkor be kell szereznem egy bringát. Persze a baloldali közlekedéstől kicsit tartok, lehet hogy én is csodálkozom néha - mint a viccben -, hogy miért jön szembe mindenki.

Íriszke, gratulálok a sikeres hétfői és pénteki - tudom, hogy sikerülni fog - vizsgáidhoz. Vigyázz magadra nagyon, főleg Pesten, és emlékezz arra, hogy miket kértem tőled, mielőtt kijöttem. Nagyon szeretlek, és majdnem annyira hiányzol, mint Artúr.:D Holnap ismét írok, de jó lenne beszélni este skype-on, sőt tudunk is valószínűleg, majd jelentkezz be. Puszillak.

2 komment

2010.10.12

2010.10.12. 10:50 Hakapeszi_Maki

Kedd reggel van. Amíg nem dolgozom igyekszem mindennap írni.

A reggeli menetrend a szokásos volt. Tegnap reggel - harmadik alkalommal, mióta itt vagyok - hajat mostam, és ismét rengeteg kihullott. Ezt idáig elfelejtettem említeni, Heni szerint a nagyon kemény víz miatt. Kicsit aggódom, nekem max. festés után szokott némi hajam kihullani, az is csak az első hajmosáskor. Hát, majd kiderül.

Tegnap elmentem a helyi iskolába, ott legalább őszintén megmondta a gondnok, hogy jelenleg semmi. Hamarosan lesz, de most nincs. Ezt mondták az idősek otthonában is, Heni felhívta őket. Útba esett az iskola felé menet a helyi kórház, oda is bementem, ott még cv-t sem hagyhattam, ott interjú van, de kizárólag előre egyeztetett időpontban. Adott egy webcímet, ott lehet időpontot kérni. Egyenlőre nem foglalkoztunk vele, nem igazán tudom miért, én egyedül még nem boldogulok angol nyelvű honlapon.

Itt ismét ragyogó napsütés van, ma is lesz egy séta, elmegyek a job-centerbe és kinyomtatom a legfrisebb ajánlatokat, ha vannak. Heni egyébként tegnap felhívta a Myrthil Tydfil-i ügynökséget, ahol voltam, de nem tudtak továbbra sem ajánlani semmit. A csokigyár még aktuális, de sajnos nincs busz. Biciklivel kicsit messze lenne, ki is purcannék, 20 mérföld meg itt olyan emelkedők vannak, még sokszor a busz is kínlódik.

Heni még reménykedik abban, hogy oda felvesznek ahol ő dolgozik, ugyanis bővítik, két-három hét múlva kész, akkor vesznek fel embereket. Egyébként sem tudok hazamenni addig, a fickó akivel jöttem ide legközelebb csak 28-án jön - 30-án vissza -, ha addig sem találok semmit vele megyek haza, mivel a cuccaimat repülőn nem vihetném, vagyis rohadt drágán, arra pedig nincs pénzem. Viszont a lányoknak otthon számlákat kéne fizetni, meg enniük sem ártana néha, ez viszont nagyon aggaszt.

Szóval a helyzet súlyos, de reménytelen - jelenleg. Még a Morrisonból sem jeleztek vissza, pedig onnan mindenképp küldenek levelet, nemleges válasz esetén is. Külföldiek esetén nyilván hosszabb ideig tart míg lecsekkolnak - vagyis feltételezem. Képzeljétek el, hogy izzadnának az orosházi rendőrségen - meg szidnák anyámat -, ha mind a 15 helyről felhívnák őket, hogy érdeklődjenek - persze angolul - rólam.

Egyáltalán nem vagyok könnyű helyzetben, de azt is tudom, ha visszalépek egy életen át szidtam volna magam, tudod ez a "mi lett volna ha.." önostorozás, amire én nagyon is hajlamos vagyok. Persze azt is gondolhattam volna, hiszen átéltem már egyszer, mikor elmentem a Suzukiba másfél évre, hogy a lányok piszkosul hiányozni fognak. Meg most már Arti is, a cicám, és nem érdekel hogy ki mit gondol ezzel kapcsolatban. Persze én is kiröhögtem volna azt aki ilyen mond még kb. másfél évvel ezelőtt. Ezért nem szabad ítélkezni. Ezt persze már annyiszor elhatároztam, de attól néha elfeledkezem róla.

Nem tudom, kik olvassák ezt a blogot, az sem baj ha csak magamnak írom, néhány év múlva jó lesz újból olvasgatni, addigra úgyis felét elfelejtem mindannak, ami itt Breconban történt velem. Viszont ha olvassátok, régi kollégáim, barátok vagy ismerősök, jelezzetek már néha - előre is köszi -, hogy ne érezzem magam olyan elveszettnek/elcseszettnek:D

2 komment

2010.10.11.

2010.10.11. 08:50 Hakapeszi_Maki

Hétfő reggel, helló ismét. Egyedül vagyok, mindenki elment dolgozni vagy suliba. Túl vagyok a kávén és némi bögrés-mákoson, amit azzal az isteni lekvárral kent meg Heni, amit a tegnapi kiránduláson vettünk.

Szóval tegnap délelőtt csak tébláboltam, az itthoniak délben keltek. Én csináltam kis levendula zsákokat a szekrényembe, elolvastam egy otthoni magazint, és vártam hogy felkeljenek. Heni mondta, hogy kirándulást tervezett délutánra, így is lett, de előtte - míg Jeff lenyírta a füvet - kiültünk a kertbe kicsit napozni, 20 fok volt, napon több. Azután elindultunk. Heni nem mondta, hogy hová megyünk, csak hogy messzire. Autóval mentünk, felismertem az utat, erre mentünk a S-i busszal is, és ahol végül megálltunk - egy kastélynál -, ott megállt a busz is.

Szóval nagyon szép helyen kötöttünk ki, annyira magasan, hogy teljesen bedugult a fülem. Azt hittem, hogy hegyet mászunk, de végül sétáltunk a víz mellett, az erdőben és a kastély körül, amit sajnos előlről nem tudtam fotózni, mert épp egy esküvő zajlott a kertben, el is hajtottak minket onnan.

Leültünk piknikezni, odagyűltek körénk a madarak, aztán kávéztunk, a levegő nagyon friss és enyhe volt. Aztán átmentünk majdnem szembe, ott van egy dínópark barlangokkal, de azt kihagytuk mert belépős, meg állatsímogató, ott Heni bizalmas közelségbe került egy struccal, akit rendkívül érdekelt a cipőfűzője és a nadrágja aljából lógó cérna.

Láttam lámákat, birkákat, kis walesi pónikat - Zsófi tudná a nevüket -, készítettem fotókat, amik szintén hamarosan felkerülnek iwiw-re.

Mire elindultunk az állatoktól az autóhoz már annyira viharos és erős szél fújt, hogy fáztunk, de ebből itt Breconban már semmit nem észleltünk.

A visszafelé vezető úton is tudtam volna képeket csinálni, de lemerült az aksi, majd legközelebb. Így is közel száz fotó lett.

Ma reggel kicsit csípős a levegő, de ragyogóan süt a nap. Nagyon párás az idő, az ablakokon belül folyik a víz. Ha elkészültem ismét bemegyek a városba, van itt két nagy iskola, bemegyek azokba is cv-vel. Heni is várja már nagyon, hogy hívják valahonnan, fogy az idő, nem élősködhetek más nyakán és a lányoknak is kellene küldenem haza pénzt.

Tegnap hallgattuk az István, a király-t. Mondtam Heninek, hogy tesója a tavalyi rockvetélkedőn Orosházán ebből adta elő a "Magyarok, férfiak és asszonyok.." kezdetű nótát. Erre este mondja neki bátyja - skype-on beszéltek -, hogy lesz ismét. Hát igen, eltelt egy év, ijesztően rohan az idő, bár ez akkora közhely, és én rühellem a közhelyeket, de attól még ijesztően igaz. Abból a szempontból jó, hogy a kinn töltött idő is gyorsan telik, és hamar eljön karácsony, amikor tervezem hogy hazalátogatok - mármint ha nem megyek haza a jövő héten munka hiányában -, de persze az otthon töltött idő is gyorsan eltelik majd sajnos. Lényeg, hogy végül mégsem jó, hogy rohan az idő, ahogy Koncz Zsuzsa is mondotta volt.

Szólj hozzá!

2010.10.10

2010.10.10. 10:51 Hakapeszi_Maki

Most ismét van egy kis időm az írásra. Még mindenki alszik. Vasárnap van, borult és párás az idő, de ha nem esik remélem elmegyünk kirándulni. Ha nem, akkor én sétálok egy nagyot.

Tegnap elmentünk Henivel a szeméttelepre. Hát, ne úgy képzeljétek el, mint az orosházit. Kis helyen van, ahol egy fedett helyre be van pakolva minden, ami még használható, videókazettáktól - több száz! - kezdve rengeteg kerti felszerelés, kerti bútortól a nagy kaspókig, el nem tudjátok képzelni. Szóval mint egy bolt, csak sokkal olcsóbb. Én egyből kiszúrtam egy csomagot levendulás habfürdővel, kézmosóval, azzal a tusoló dörzsivel, levendulás légfrissítő és testápoló volt még benne, meg szappan, aztán vettünk egy kis kerekasztalt, de piszok jót a szobába ahol én vagyok most, meg egy kondigépet, patronokat Heni nyomtatójába, egy műanyag színes kis szekrényt, arra Gabi rögtön lecsapott, meg két ilyen lógó virágtartót, aminek nálunk 3e darabja, azt hiszem nem felejtettem el semmit, szóval mindezt 8 fontért.

Utána elmentünk az idősek otthonába, ami egy régi  nagyon szép épület, hatalmas világos nappalikkal és kandallókkal, ott odaadtunk ismét egy cv-t az egyik nővérnek - szerintem afrikai volt, Heni szerint a kiejtése szörnyű volt -, aki kérte Henit hogy hétfőn hívja fel őt, megadta a számát.

Az a legrosszabb itt, hogy ha bemégy valahová hogy munkát keresel mosolyognak rád, teljesen lelkesek, ígérik hogy hívnak, ahelyett hogy azt mondanák hogy sorry, most épp nem kell új munkaerő. Mert akkor az ember menne tovább, de legalábbis nem várna és reménykedne hiába.

Van még egy Spar, oda ma megyek szintén munkaügyben. Az idősek otthona után egyébként még elmentünk egy Leisure Centerbe, oda is beadtam a cv-t. Ott sem volt illletékes szombat lévén, betette a recepciós csaj az irodába. Holnap még bemegyek a helyi iskolába is, hátha kell takarító vagy konyhai kisegítő.

Itt egyébként szombaton is van bank, meg a postás is jár.

Tegnap Heni nagyon finom ebédet csinált, készen vettek rengeteg cuccot péntek este a Morrisonsban. Este 7 után minden friss áru pl. zöldség-gyümölcs, pékáruk fél-, sőt harmadáron vannak, olyankor érdemes odamenni vásárolni. Ha pedig odamennék dolgozni, mindenből 20% kedvezményt is kapnék, tehát Heni szurkol.

Szóval tegnap rántott királyrák volt, azt is készen vette. Itt rengeteg kész termék van, mindenféle aprósütemények, húsosak és édesek is, rengeteg rágcsálnivaló különböző ízesítéssel, meg persze teasütemények, rengeteg. Az angolok nagy teaivók, Jeff is mindennap elvisz egy termosszal. Ő tejjel issza. Jeff egyébként Heni barátja, angol nem walesi.

Nagyon vártam hogy hívjanak valamelyik vendéglátós helyről, hiszen hétvége volt/van, hogy menni kéne mosogatni vagy takarítani.. Kicsit aggódom, de haza is szívesen mennék, tehát nem dőlök a körömollómba, ha nem jön össze. Bár ezt a drága kirándulást nem engedhettem volna meg magamnak persze. Brecon kisváros, bár van munkalehetőség mert itt ÉLNEK az emberek, esznek, isznak, kikapcsolódnak, de például Swansea-ben már szerintem rég dolgoznék. Az egy nagy város, ami mellesleg rohadtul tetszett.

De hiába aggódom, befolyásolni nem tudom a dolgokat, szóval még várok. Csak nem dobnak ki;) Igyekszem minél kevesebbet enni:D Na jó, ez vicc volt. Adok még magamnak egy hetet, aztán megnézem, hogy jutok haza.

Szólj hozzá!

2010.10.09.

2010.10.09. 09:33 Hakapeszi_Maki

Swansea

Tegnap - pénteken - elmentünk Swansea-be (S a továbbiakban) Gabival, Heni lányával megigényelni a National Insurence Number-t. Több mint másfél órás út volt busszal, a táj ismét lenyűgözött, képek iwiw-en hamarosan.

Szerencsésen megérkeztünk, gyorsan odataláltunk, az ügyintéző egy nagyon szimpi fickó volt jó humorral. El volt ájulva, hogy Gabi milyen jól beszél angolul. A nevemmel bajban volt, esélyük sincs az angoloknak hogy kiejtsék a férjezett nevem. Megpróbálta, komolyan mondom.. Sose jöttem volna rá, hogy mit akar mondani, ha nem tudom. Elég sok adatot kértek, volt házastárs, szülők, gondolom leellenőriznek. Remélem nem lesz hiába a sok herce-hurca.. Ugyanis még mindig semmi, Breconban hamarosan nem lesz munkahely, ahová ne adtunk volna be cv-t.

Hamar végeztünk, 4-6 hét míg megkapom a számot. Utána elmentünk Gabival az Argosba, az egy nagy katalógusáruház (kép), Gabi rendelt magának ágyat. Azután pedig csavarogtunk egy nagyot, elmentünk egy lufa-boltba, komolyan mondom olyan szappanokat láttam, hogy elmenne édességnek vagy sütinek. Már az az illat, ahogy beléptünk.. Persze jó drága, de nem én lettem volna, ha nem kérdezem meg hogy kaphatnék-e ingyenes termékmintát:D Kaptam. Benn nem engedtek fotózni, a bolt elől sikerült egyet csinálni, de az nem lett túl jó.

Elmentünk parfümériába is, befújtam magam Marc Jacobs új illatával - nagyon jó. Tele van a kedvenc parfümjeinkkel, és annyiba kerülnek mint nálunk - csak itt a fizetés ugye..

Megtaláltam kedvenc márkáimat is, Next, Top Shop stb. fotók vannak, pénzem nem volt, így csak kívülről bámultam befelé. Egyébként sem hiszem, hogy túl sok új cuccot vásároltam volna, azok kicsit drágák. Marad a turi akkor is, ha keresek.

Ezután ettünk, leültünk a szökőkúthoz. Én egy ráksalátás szendvicset és valami cukormázas sütit ettem, ezt is megörökítettem - na persze fogyasztás előtt:D

Lementünk a tengerpartra, előtte a kikötőbe, hát elmondanám, hogy lenyűgözött ez a  város, szívesen élnék itt.

Breconban még bementünk a Morrisonsba, mert Gabi akart vásárolni sütihez néhány dolgot - that's a good idea! -, és egyúttal megkérdezte, hogy ha valaki cv-t ad be, mennyi idő múlva kap választ. Azt mondták, 1-2 hét, szóval van még remény.

Ma adom be végül az idősek otthonába. Reménykedtem tegnap hogy hívnak valamelyik helyről azok közül, ahová takarítani vagy mosogatni jelentkeztem, elvégre péntek volt, de nem kapkodják el. Az én időm viszont véges, nem élősködhetek más nyakán hetekig. Talán nem ártana szólnom az otthoniaknak, hogy kezdjenek el gyűjteni a hazaútra.

Egyenlőre ennyi. Akárhogy is alakul, ez egy óriás élmény volt, igaza volt Catherine Zeta Jones-nak - ő walesi -, aki azt mondta, hogy Wales a világ legszebb országa.

 

Szólj hozzá!

2010.10.08.

2010.10.08. 08:47 Hakapeszi_Maki

Ismét eltelt két nap, péntek reggel van, szerdán írtam először a virtuális naplómba.

Még nem dolgozom, a napjaim a megszokott (:D) mederben zajlanak: család reggel el, kávé, e-mail-ek, előző napi képek feltöltése, reggeli, mosogatás, város, ebéd, skype. El is lennék így, ha milliomos lennék. De nem vagyok - legalábbis még.

Szerdán megint ragyogó idő volt. Heni megmutatta, hol kezdődik egy több kilóméteres sétány - a színháznál, képek iwiw-en -, ami kivisz a városból az erdőbe, végig vízparton. Sétáltam egy nagyot, fotóztam, futottam kb. 300 métert, megálltam, vártam míg elmúlik a szédülés - hihetetlenül jó kondiban vagyok:D -, és marha jól éreztem magam. Még mindig úgy járok a városban, hogy minden ház előtt megállok és forgatom a fejemet, megpróbálom elképzelni az ablakok mögött élőket, milyen lehet belül a lakás.. Tegnap is megkérdezte egy idős hölgy, hogy "Are you lost?"

Míg ide nem jöttem, azt hittem tudok angolul. És ezzel mindent el is mondtam.

Tegnap a szokásos reggeli teendők után ismét bementem a városba, hogy megszabaduljak néhány cv-től. Épp a Morrisonshoz értem, mikor hívott Heni, hogy át kellene mennem Merthyr Tydfilbe, kb. 20 mérföld. Persze egyedül. Nem teljesen legyűrve aggályaimat végül teljesen egyszerű dolgom volt, és az út a buszon.. Megláttam, milyen az igazi Brecon Beacons Nemzeti Park. Mellettem olyan mélységben és magasságban a szabadon legelésző marhák és birkák apró fehér pontok voltak. Mindenhol zöld fű, vízfolyások, hatalmas fenyők, csináltam képeket de élőben lélegzetelállító, túlzás nélkül.

Szóval egy ügynökséghez mentem, Heni szerint velük nagyobb az esélyem, hogy munkám legyen mielőbb. Sajnos Merthyr Tydfilben tudtak volna ajánlani - a csokigyárban!!!!!, tudjátok, Hakapeszi ha kap, eszi:D -, de két műszak és nincs busz olyan korán illetve későn Breconból. Tehát egyenlőre semmi. Kitöltöttem egy csomó papírt, olyanokat kérdeztek hogy etnikum, nemi identitás, vallás - teljesen fel vagyok háborodva.

Hazafelé ismét beszereztem ingyen öt vállfát és egy esernyőt. Heni szerint az nagyon jó, ennek a ragyogó jó időnek hamarosan vége, jön a walesi tél, sok esővel és erős széllel. Ő nagyon optimista, fel sem merül benne hogy esetleg már nem leszek itt.

Ma megyünk elintézni Swansea-be a NIN-t, remélem nem lesz gond hogy nincs még munkahelyem és bankszámlám. Tegnap egyébként beadtam egy Tavern nevű hotelbe - kőből van - a cv-met, a tulaj nagyon kedves volt. A földszint egy hatalmas pub, és az emeleten vannak szobák. Mondta, hogy a felesége fog majd hívni. Persze mindenhol Heni számát adom meg.

Nem írtam még, hogy milyenek az itteni emberek, tapasztalatom szerint. Szóval teljesen mások, kedvesek, rád mosolyognak, segítenek. Nagyon sok az idős ember, járókerettel, kerekes táskákkal. Sok a kis kávézó, étkezde, ülnek benne az emberek és esznek, isznak, beszélgetnek. Nagyon sok az ember az utcákon, és már mindenhol Halloween-láz van. Szóval jól élnek és jól érzik magukat az emberek.

Ami a nyelvtudásomat illeti: sok mindent meg tudok kérdezni, viszont a választ nem mindig értem, tehát sokra nem megyek vele. Azért boldogulok. Tegnap is az ügynökségen végül mindent értettem. Azt is például, hogy Breconban is lenne munka a GMC-nél, de feltétel az jó angol nyelvtudás. Ezt mondtam Heninek, ugyanis ő ott dolgozik, és én is oda szeretnék menni. Felháborodott, ugyanis most vettek fel egy brazil csajt - engem meg nem, csak hitegetik Henit -, aki egy szót sem tud angolul, viszont volt protekciója. Úgy látszik, ezek a dolgok a világon mindenhol így működnek. Na, itt az első tanulság, amit szerintem valójában mindenki tudott már. Ez jó végszónak.

Szólj hozzá!

A kezdet

2010.10.06. 09:54 Hakapeszi_Maki

Kicsit később kezdtem az írást, mint terveztem. El voltam foglalva idáig az érzelmi hullámvölgyekből való kikecmergéssel, és a pánikrohamok kezelésével. Nagyon messze vagyok az otthontól, a lányaimtól, mindenkitől akik az életem részei voltak olyan természetességgel, mint a levegő. Ezek nem nagy szavak, csak az tudja igazán átérezni, aki átélte. Persze nem vagyunk egyformák.

A blogírásba azok miatt az emberek miatt kezdtem, akik szurkolnak nekem és támogattak. Bár még nem dolgozom, de remélhetőleg már hamarosan - rajtam nem múlik -, így nem lesz időm külön írni azoknak, akik - tudom - várják, hogy hírt kapjanak felőlem.

Az indulás. Az utazásomról annyit, hogy akivel jöttem, a legkevésbé sem professzionális. Már indulásnál késett közel egy órát, pedig abban a lelkiállapotban.. Mindegy. A rosszabb az volt, hogy egyedül jött, nem hozott váltósofőrt. Kicsit aggódtam már akkor, de végül - mint láthatjuk - túléltem.

Először Pestre mentünk, ott vettünk fel még utasokat - megismerkedtem egy nagyon szimpatikus házaspárral, Margittal és Gézával, majd felvettünk egy srácot egy parkolóban. Ő akkor már két órája várt a buszra.

Már Ausztriában jött az sms egyik lányomtól, hogy már hiányzom neki, de az mp3-mal mazochista módon hallgatott "Kell még egy szó.." "Elmegyek" stb. -ez komoly -, tényleg padlóra küldött.

Ausztria után Németország következett, sokat nem láttam belőle, csak az autópályát, onnan Luxemburgba mentünk. Ott kiszálltak az utitársak - éjjel 2 körül -, Margiték behívtak a házukba, én persze felkerestem a mosdót, hát.. - kb. akkora volt mint a konyhám, csak sokkal szebb.

Reggel 8 körül értünk Calaisba, addig többször felriadtam hogy vajon a sofőrünk ébren van-e. Behajtottunk a vonatba, és a csatorna alatt félóra múlva Angliában voltunk.

Néha megszunnyadtam napközben is, nem emlékszem pontosan, hogy Bristolba mikor értünk, de az tény, hogy egészen a partot éréstől a Severn folyó hídjáit - ott kezdődik Wales - szakadt az eső.

Bristolban is elvesztegettünk egy csomó időt, nem kommentálnám, mert csak ismét felhúzom magam, lényeg, hogy péntek du. - itteni idő szerint - 17 órakor érkeztem meg. Ki lehet számolni, Orosházáról előző nap 10 órakor indultam. A sofőr nem aludt csak a vonaton fél órát, szóval..

De lényeg, h túléltem. Heniék háza tündéri, ragyogó időben érkeztem meg, a táj - azt nem lehet elmondani, nem tudom, hogy a képek visszaadják-e, de kétlem - egyszerűen mesés. Ilyennek képzelném a Megyét. Láttam olyan folyót, aminek rózsaszínű volt a vize - másnak nem hinném el. Valami ásványi anyagot old fel a víz, nem tudom mitől olyan, de tény hogy olyan.

Szóval megérkeztem, beköltöztem, vonakodva kipakoltam - nagyon vágytam vissza -, és vége lett a napnak. Szombaton Heni elvitt a városba egy vásárba, ahol mindenki azt árulja, ami már neki nem kell. Itt elköltöttem 1 fontot. Azon vettem egy 30 ml-es Elizabeth Arden parfümöt, egy karácsonyi szobapapucsot, egy kéztörlőt, fürdősókat, testápoló- és tusfürdő - levendulás, Judit:D - mintákat, továbbá kaptam ajándékba 2 cd-t, egy felsőt, egy eredeti Playboy trikót és két táskát. Megismerkedtem itteni magyarokkal, jó néhány orosházi is van köztük. Ők már itt élnek négy éve.

Beszereztem továbbá 8 db vállfát ingyen, ki volt téve egy bolt előtt, ami charity shop, szintén ilyen cuccokat árulnak olyan olcsón, hogy el sem hittem. Persze még nincs pénzem, de ide nem is kell sok.

Már szombaton beadtuk a cv-met néhány helyre (curriculum vitae-önéletrajz). Vasárnap szakadt az eső, arra ébredtünk, de délután jó idő lett. Heni és Jeff elvittek egy Aldiba, oda is beadtam a cv-t, illetve megmutatták, hogy hétfőn hová kell mennem, a Job Centerbe megigényelni a National Insurence Number-t - azt hiszem olyasmi, mint nálunk a tb-szám, illetve az idősek otthonát és a Morrisonst, ami egy szupermarket.

Hétfőn tehát bementem a városba egyedül, némi kóválygás után megtaláltam a job centert, ahol egy nagyon kedves hölgy segített nekem. Felhívta az illetékest, bekapcsolódott egy tolmács is és kértem időpontot, mert ezt csak nagyobb job centerekben intézik. Tehát Swansea-ba  megyek pénteken Gabival, Heni lányával, és mint a nevéből kiderül, ez a város tengerparti, úgyhogy örülök. A másik lehetőség Cardiff lett volna.

A JC után bementem a Morrisonsba, ez egy szuper-szupermarket, egyszerűen lenyűgözött, maga az épület és a választék, az árak olyanok mint nálunk, a rengeteg halféle megy süti meg kaja, nem tudom mi micsoda. Ott is hagytam cv-t, jó lenne ha ott dolgozhatnék.

Kedden - tegnap - szintén  elmentem a Morrisonsba vásárolni, már csak kicsit tévedtem el. Beázott a csizmám - itt mindenki Ugg-ba vagy olyanba jár mint az Ugg -, hát én is bátran felvettem - kár volt, mert szakadni kezdett az eső. A hőmérséklet egyébként meglepően enyhe, a levegő párás, rengeteg a hortenzia, gyönyörűek a növények és az épületek - egyszerűen látnotok kellene. Tettem fel képeket iwiw-re, nézzétek meg.

17 után hazajött Heni, és utána elmentünk megint néhány helyre cv-t hagyni, az egyik helyen biztattak, de az csak part-time, vagyis rész-munkaidős állás lenne. Kezdetnek nem lenne rossz az sem. Heni egyébként máshová is beadta, a saját munkahelyére meg egy élelmiszergyártó céghez is. Még csak szerda reggel van, hétvégére érkeztem, tehát nem kéne aggódnom, de én mégis aggódom egy kicsit. Heni szerint 3 hétig ha nem hívnak sehová, akkor már aggódhatok.

Ma én főzök, próbálok segíteni az ittenieknek, akik későig dolgoznak. Ma viszem el a cv-t az öregek otthonába, bár tudom hogy nagyon meg fog viselni az elesettség.

Tehát ennyi történt idáig velem, meg sok apróság is, de mivel halogattam az írást most csak összefoglaltam az elmúlt 5 nap eseményeit az indulástól. Már kicsit jobb a hangulatom, főleg hogy a lányokkal tudok beszélni mindennap skype-on. És még jobb lesz, ha elkezdek dolgozni. Persze arról is írok majd itt.

Mindenkinek minden jót kívánok, még szoríthattok, és írjatok hogy otthon mi újság - köszönöm Nati, körlevelet nem kérek.

 

4 komment

süti beállítások módosítása