Mégis sikerül írnom, vagyis igyekeztem. Este 18.41 van, otthon egy órával több. Túl vagyok az első munkanapomon. Nagyon fárasztó volt, de mindent összevetve pozitív az első nap mérlege.
Arra a rossz emlékű két és fél hétre emlékeztet, amit a Linamar-nál töltöttem Orosházán, csak itt nincs büdös. Egy kis esztergáló üzem, én is egy esztergagéphez kerültem, két fúrófejjel lyukakat fúrok öntvényekbe. 8-tól 16.30-ig h-cs, 8-15.30 p, 7-11 szo., de nálam a hétórás kezdés nem fog menni, negyed 8-kor ér át az első busz Breconból. De ez sem probléma. Visszafelé 17-kor jön busz, tehát a pénteki mínusz egy óra rajtam nem sokat segít, illetve szombaton is kell várnom elég sokat, azt hiszem másfél órát, és hát jön a hideg.. A pénz nem túl sok, nagyjából 800 font körül keresek majd havonta, ennyit a szombatok nélkül persze. A szombatokat 150%-on számolják, tehát most 6.98 font az órabérem, a szombati órákért kapok majd 10.47-et. Viszont ha még egy év múlva itt leszek, visszakapom a havonta levont adót, ami jó lesz, mármint ha még itt leszek. Az még nagyon távoli, egyenlőre a karácsonyra koncentrálok, addig teljen el az idő.
A kollektíva kicsi, kb. 15-en dolgozunk az üzemben, van egy tulajdonos, két adminisztrátor és a melósok. A munkatársaim nagyon kedvesek, nagyon jól fogadtak, szinte mindenki mondott valamit, persze nem mindent értettem. Az üzem, az étkező és a mosdók koszosak, mármint mindenhol olajos a burkolat, nincs öltöző, a női wc-ben kell átöltöznöm. A többiek helyiek és autóval járnak, én viszont buszozok, szóval nem csak cipőt váltok mint a többiek. A munkát kb. negyedóra alatt betanultam, agyondícsértek, aztán egész nap már önállóan dolgoztam. Az idő lassan telik, a gép lassabb mint én szeretném, néha ácsorognom kell mellette míg befejezi a furatot. Persze szoktam kicsit csalni, megmutatta Sam, az egyik kolléganőm hogy mikor lehet a karon kicsit előre tekerni.
Szóval a lényeg ennyi, a pénz nem annyi mint terveztem, az utazás még plusz megterhelés, heti 20,50 font, szóval nem álmaim melója, de legalább kimozdultam a holtpontról. Ha találnék közben Breconban akkor váltanék rögtön, ebben a hidegben túl sokat kell a buszmegállóban ácsorogni, de a nagyobb gond ugye az utazás költsége. A most megismert embereket sajnálnám, mármint tényleg meghatóan kedves mindenki velem, de előbb-utóbb úgyis elköszönök majd mindenkitől.
Azt már tudom, hogy a leállás december 21-én lesz, és az első munkanap január 4, szóval dombon a tanya, megyek haza karácsonyra - na jó, akkor is mentem volna ha fel kell mondanom. Legszívesebben előre tekerném az idő kerekét, mint az esztergagép karját. Remélem a lányaim is így éreznek:D
